image
image
image
image
image
image
image
image

A belváros büszkesége lehet a kultúra megújuló háza

Az emblematikus forma marad, de tetőtől talpig megújul a Győri Nemzeti Színház. A tervpályázat győztese a kamaraszínházat az épület mellé helyezte, miközben a jelenlegi épület hiányosságait számolja fel, s színésznek, nézőnek egyaránt vonzó színházat kínál…

 

A Modern Városok Program keretében teljesen megújul a Győri Nemzeti Színház. A tervek szerint 2021. őszére készül el a beruházás, ekkor vehetik majd újra birtokba a létesítményt a színészek és a balettművészek is. Előtte két évadra, vagyis 2019. őszétől az Olimpiai Sportparkba költöznek a társulatok, így az EYOF-ra elkészült centrum nem csak a sport, de a kultúra háza is lesz a fejlesztés elkészültéig.

 

Hogy milyen is lesz az új színház, arra természetesen mindenki kíváncsi, ezért is előzte meg nagy várakozás a tervpályázat eredményhirdetését. A színház csillárszintjén állították ki a pályaműveket, ahol Páternoszter Piroska polgármesteri biztostól, a bíráló bizottság társelnökétől megtudtuk, óriási volt az érdeklődés az építészek részéről, hiszen 16-an regisztrálták magukat, végül hat pályázat érkezett, amelyből négyet ítélt díjazásra érdemesnek a szakemberekből álló zsűri. „Március 27. a színházi világnap, nem véletlen, hogy épp ezen a napon hirdetünk eredményt, hiszen a város kulturális életének egyik legkiemelkedőbb épületéről van szó, amely most teljesen megújulhat. Ennek első, de fontos lépése volt ez a pályázat.”

 

„A pályaműveket sorszámokkal láttuk el, és így anonim módon értékeltük azokat.” – ismertette a zsűri munkáját Révi Zsolt, városi főépítész, a bizottság elnöke. Mint mondta, komoly szakmai kihívás elé állította a tervezőket a város egyik ikonikus épületének újraálmodása, de sikeres volt a pályázat, hiszen számos előremutató ötlet érkezett. A győztes munkáról egyhangú döntés született, mert ez a pályamű kezelte a legjobban a három legfontosabb kérdést, vagyis a színháztechnika megújítását, a kamaraterem jobb elhelyezését, valamint az ikonikus formák megőrzését, vagy újragondolását.

 

„Boldog vagyok, hogy részt vehettem a bírálati munkában, mert egyrészt nagyon sokat tanultam, másrészt el tudtam mondani, hogy nem építészeti, hanem színházi szemmel mik a fontos paraméterek a számunkra.” – osztotta meg gondolatait Forgács Péter színházigazgató. Kiemelte, egy színház akkor lehet igazán jó, ha nem csak a szakmai munka, de a technikai háttér, például az akusztika is olyan, ami a nézőknek is maximális élményt nyújt. Markó Angéla ügyvezető igazgató lapunknak elmondta, a győztes pályázó közelítette meg a kérdést a leginkább színházbarát módon. Nagyon örülünk, hogy olyan ötletekkel találkoztunk, amelyek valóban a színház érdekeit, a még színvonalasabb előadások létrehozását szolgálják. Forgács Péterrel együtt úgy gondoljuk, fontos a külcsín, de még fontosabb a belbecs, ahhoz, hogy egy időt állóan nívós, minden igényt kielégítő színházunk legyen.

 

Hogy melyik volt ez a pályázat, arra sem kellett sokat várni, a zsűri elnöke hamar megtette a bejelentést. A tervpályázat nyertese a TEATRO Építész Műterem Kft. (vezető tervező: Sándor János) lett, de kiemelt megvételre javasolták az Építészkohó Kft. (Tarnóczky Tamás Attila) valamint a Formi Concept Kft. (Halmai Dénes – DB Arch Bt. Bach Péter) munkáját, s ugyancsak megvételre javasolták a Dimenzió Tervező Kft. (Bodrossy Attila) terveit.

 

„Olyan színházat igyekeztünk tervezni, amely maximálisan kiszolgálja a színészek, illetve a színházszakma igényeit, és mágnesként vonzza a kultúraszerető közönséget. Olyan épületet képzeltünk el, amely a Belváros büszkesége lehet, funkcionálisan pedig minden sarka a kultúrát szolgálja” – kezdte értékelését kérésünkre Sándor János a győztes pályamunka vezető tervezője.  Mint mondta, óriási kihívás volt a tervezés, hiszen 15 ezer olyan négyzetméterről beszélünk, amelynek minden helyisége, minden funkciója ugyanolyan fontos. „Először azt vizsgáltuk meg, hogy mik azok az elemek, amelyek már elavultak, amiken változtatni kell. Ezeket lecsupaszítottuk, és az így maradt szerkezetre lényegében egy új színházat terveztünk, ami viszont formavilágában megőrzi a jelenlegi színház jellegét. Például, bár – a köznyelvben sísáncként emlegetett - forma megmarad, magát a szerkezetet elbontanánk, és helyére egy korszerű zsinórpadlás kerül.” Azt a zsűri elnöke is kiemelte lapunknak, hogy a TEATRO csapata gondolkodott a leginnovatívabban a jelenleg kompromisszumokkal terhelt kamaraterem áthelyezéséről. A Kisfaludy-termet ugyanis ők az épület mellé helyezték, így nem keverednek a színészek és a nézők közlekedési útvonalai, lényegesen többen tudnák megtekinteni az itt futó darabokat, mint a jelenlegi helyén, és a nagyszínpadi előadások próbáihoz is jelentős segítséget tud nyújtani. Az építészeti forma, a kamaraterem elhelyezése mellett pedig a színháztechnika megújítása is kiemelt szerepet kapott, például a már említett akusztikai problémák kiküszöbölése. „Életem során számos színházban, számos státuszban dolgoztam, köztük a Győri Nemzeti Színházban is, így volt alkalmam megtapasztalni, hogy mely hiányosságokat miképpen lehet kiküszöbölni, mik azok a kardinális kérdések, amelyekre mindenképp gondot kell fordítanunk.” – zárta a tervező.

 

A nyertes pályázót a zsűri javasolja felkérni a továbbtervezésre, figyelembe véve azokat a javaslatokat, és ajánlásokat, amiket a bíráló bizottság az értékelésében megfogalmazott. Az első díjat nyert pályaművet Sándor János, Fodor Balázs, Sallai Krisztián, Ruppert András, Pánovics Norbert, Péter Zsuzsanna, Szigeti Zsófia, Ring Miklós, Zelei Péter és Németh Balázs készítette. A bemutatott látványtervek tehát nem a megújuló színház végleges tervei, hanem a tervpályázat győztes pályaműve, amelyet továbbtervezésre javasolt a zsűri.